babtabla.hu
A távol-keleti üzleti és kulturális környezetben szerzett évtizedes tapasztalatunkkal segítjük a hazai vállalkozók, vállalatok és magán-
személyek ázsiai partnereikkel
történő kapcsolatfelvételét, kapcsolattartását.
  • REFERENCIÁK
  • Szolgáltatásaink

    Médiamegjelenések

    Nincs megjeleníthető bejegyzés.

    Munkatársaink és elérhetőségeink

    képek

    Fejér Megyei Hírlap

    2008.04.07. 09:46

    Vihar a titkok földjén
    Megjelenés dátuma: 2008. április 05. 04:26.00
    Szerző: Tihanyi Tamás

    Apatóczky Ákos Bertalan Ázsia-szakértő az ELTE-n végzett mongol és kínai szakon. A Magyar Tudományos Akadémia Altajisztikai kutatócsoportjának volt tagja. Disszertációja egy 16. századi kínai-mongol szójegyzék rekonstrukciója, mely hamarosan megjelenik a Hawaii Egyetem gondozásában.

    Az elmúlt évben alapította az azsiaport.hu weboldalt, amely az ázsiai és magyar kereskedelmi kapcsolatokat hivatott elősegíteni, e mellett az oktatási minisztérium égisze alatt működő Study Transfer Program ázsiai szaktanácsadója. A térségben zajló történések megértéséhez Apatóczky Ákos Bertalan az egyik legjobb hazai szakember.

     

    - A történelem során Tibet sokáig katonai és gazdasági szempontból is egyenrangú vetélytársa volt Kínának - emlékeztetett. - A kínaiak Tibetre vonatkozó hivatkozási alapja az a történet, mely szerint az i. sz. 7. században Szongcen Gampo tibeti király kétszer is követeket küldött a kínai Tang udvarba, hogy magának feleséget kérjen, akit végül meg is kapott. A kínaiak ezt ma úgy értelmezik, hogy ez a kínai szuverenitás elismerését jelentette. Az akkori helyzet viszont inkább azt az értelmezést teszi indokolttá, mely szerint a hercegnőt a kínaiak a háború elkerülésére, voltaképpen váltságdíjként küldték. Tibetet nemcsak a kínaiak akarták magukénak tudni, hanem a cári orosz birodalom, valamint a britek is. Egy brit katonai expedíció 1904-ben ezreket kiirtva foglalta el Tibet jelentős részét, miközben a Dalai Láma elmenekült. Ezután a 40-es évekig az angolok csak kereskedelmi képviseletet működtettek Lhászában. A kínaiak utolsó dinasztiájuk bukása után kivonultak Tibetből, de soha nem mondtak le róla: 1950-ben a frissen kikiáltott Kínai Népköztársaság serege bevonult, és a gyenge ellenállást felmorzsolva a KNK részévé tette Tibetet. A területek viszonylag nagyfokú autonómiát élveztek, de ezen határok meghúzása elégedetlenséget váltott ki, amely 1956-ban felkeléshez vezetett. Ezt 1959-ben leverték, ekkor menekült a Dalai Láma Indiába.

     - Miként Erdélyben és Vajdaságban, Tibetben is igyekeztek megváltoztatni a népesség arányát. Mennyire vált visszafordíthatatlanná ez a folyamat?

     - A tibetiek a térség demográfiai arculatának megváltoztatásával vádolják Kínát. Valóban sok han (kínai) érkezett, főként kereskedők, de ők elsősorban a városokban, főleg Lhászában telepedtek le. A kínaiak azzal érvelnek, hogy a nemzetiségi politikájuknak megfelelően a tibetiek több előnyt élveznek, például több gyereket vállalhatnak. Tibet a nehezen megszokható környezeti adottságok miatt nem számít olyan migrációs célterületnek, ahol a beáramló népesség rövid távon jelentősen felboríthatná az etnikai arányokat.

     - A kolostorokban elődeinkről valóban voltak leírások?

     - A Kulturális Forradalom idején tibeti kolostorok ezreit semmisítették meg a dühöngő vörös gárdisták, akik között tibetiek is akadtak. Ezek anyagainak nagy része örökre megsemmisült, de a tudományos világ addig sem ismert olyan forrást a környékről, amely kifejezetten a magyarok eredetére vonatkozó leírásokat tartalmazott volna. Mongol dokumentumok maradtak, amelyek a többi leigázott nép között említik a magyarokat, de származásunkra vonatkozó információkat azok sem tartalmaznak.

     - Várható volt a válság?

     - Az 1959-es márciusi események évfordulója mindig feszültségekkel terhes időszak Tibetben. Az idei megmozdulások annyiban voltak előre megjósolhatóak, hogy az olimpia évében a világ felé barátságos arcát mutatni szándékozó Kína igyekszik kevésbé látványos módszerekkel dolgozni, ha a rezsim ellenzői az akut kényes kérdéseket feszegetik. A rendszerrel elégedetlenek idén joggal bízhattak abban, hogy cselekedeteik nagyobb publicitást kapnak.

     - Mire számít ezután?

     - A jósolgatás elég nagy felelőtlenség lenne, de az biztos, hogy az egész kínai államgépezet azon dolgozik, hogy hasonló események ne történhessenek meg, vagy ha már megtörténtek, akkor sürgősen elszigeteljék őket. A kínaiak legfőbb célja a további erőszak megelőzése, az olimpia békés lebonyolítása, ehhez viszont a saját erőszakszervezeteiket is bevetik.

     - Mit szólna a bojkotthoz?

     - Egyetértek a nemzetközi és a Magyar Olimpiai Bizottság vezetőivel, akik a politikát igyekeznek kizárni a sport világából. Ez ugyan álnaiv hozzáállásnak tűnhet, de azt hiszem, a bojkott soha sem hozott azoknak hasznot, akiknek a nevében történt, ez esetben a tibetiek biztosan nem járnának jól, ha egy bojkott meghiúsítaná a Pekingi Olimpiát.

    - A legtöbben együtt éreznek Tibettel. Helyes ez, vagy túlzás, mely nem veszi figyelembe a kínai szempontokat?

    - Mindenképpen helyes és érthető, mint minden önrendelkezéséért küzdő nép esetében az volna. A jelenlegi politikai-gazdasági realitás miatt azonban a tibetiek jogaiért külföldön küzdők sokszor többet ártanak, mint amennyi hasznot elérhetnek. Kína totalitárius rendszer, amelynek működése alól a tibetiek nem tudják kivonni magukat, ahogy maguk a kínaiak sem.

    Szólj hozzá!

    Címkék: média

    fuggoagy.hu

    A bejegyzés trackback címe:

    https://azsiaport.blog.hu/api/trackback/id/tr59414739

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Nincsenek hozzászólások.

    süti beállítások módosítása