2008. 03. 17.
Forrás: MR1 Kossuth Rádió
Szöveg
Dátum: 2008-03-17 16:40:41
"Kínával jóban kell lenni" - ez az elv határozza meg a tibeti válság globális megítélését.
A tibeti szabadságharcosok melletti nemzetközi kiállás ezért felemás. Civilek ugyan küzdenek - Sidney-ben a rendőrök vertek szét egy rokonszenvező tüntetést, melynek résztvevők a kínai nagykövetség elé akartak vonulni -, ám a világ államai némák. Az USA épp hetekkel ezelőtt vette le Kínát az emberi jogok eltiprásáért szégyenpadra ültetett országok lajstromáról.
Vendégünk dr. Apatóczky Ákos Bertalan, sinológus.
A dalai láma szerint kulturális népírtás zajlik, de az olimpiát Kínának mindenképpen meg kell rendeznie, mert a kínai népnek szüksége van rá. A világon számos ország kormánya elismeri Tibet felett Kína fennhatóságát, de például Németország kiáll Tibet jogai mellett.
A Zsenmin Zsipao a régi kommunista rendszer "hagyományának" megfelelően tálalja a tibeti eseményeket. A kommunista újság honlapjának alsó harmadában van egy sor, amely Tibetre utal, s arra kattintva csak kurta beszámoló villan föl.
Tibet és Kína viszonya a VII. század óta feszült. Akkor nagyjából versenyképes hatalmak voltak, a VIII. században egy tibeti sereg el is foglalta az akkori kínai fővárost. Körülbelül a XVII. században került egyértelmű fölénybe Kína, akkortól folyamatosan igyekezett kiterjeszteni fennhatóságát Tibetre. Ám a hegyi ország a briteknek is tetszett: ők 1904-ben szállták meg a lámák hazáját.
Az emberi jogok iránti igényességet nem terjesztik ki Kínára ezekben a hetekben a nagyhatalmak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem siet véleményt nyilvánítani. Az olimpia - melynek ezen a nyáron ad helyet Kína - fontosabb, mint a tibeti szabadságharc. A bojkott lehetősége is kérdőjeles: az 1980-as, 1984-es olimpiai bojkott visszaütött annak alkalmazóira.
Emellett a kínai nacionalizmus is kétarcú. A bankjegyeken például szerepel az ország öt legnagyobb nemzetiségének nyelvén a Kínai Nemzeti Bank felirat. Ezt a nagy nemzetiségekkel rendelkező európai országok is megirigyelhetnék. A gesztusok szintjén tehát Kína toleráns. Ha a presztízsét veszélyeztetik azonban, akkor lecsap. (Közelről)